Gyárilag építettek hátsó ajtókat az amerikai cégek informatikai termékeikbe, a kormány titkosszolgálatával együttműködve - állítólag. Cserébe most Kína azt kéri, a banki szektor által használt informatikai eszközökhöz közvetlen hozzáférést biztosítsanak a gyártók. A nagy cégeknek 450 milliárd okuk van a kínai kívánságnak eleget tenni.
Míg régen a COCOM-lista a nyugat technológiát védelmezte a nem baráti kommunista országok kíváncsisága elől, addig a kínaiak egy olyan listát állítanak elő, mely az államigazgatás számára engedélyezett gyártók névsorát tartalmazza. Az idén februárban frissített listáról olyan nevek kerültek le, mint Cisco vagy Apple. De nem szerepel rajta a Symantec vagy a szoftvereket gyártó Citrix System sem vagy a legendás McAfee. A hatóságok már tavaly nyár óta nem vásárolhatják meg a Microsoft Windows operációs rendszer legújabb verzióját. (Meg kell jegyezni, hogy amerikai cégeknél a mobilhálózatokat gyártó kínai Huawei van tiltólistán, kémkedés miatt.)
A lista egyébként Edward Snowden kiszivárogtatása miatt frissült idén februárban. A volt titkos szolga szerint ugyanis az amerikai technológiai cégek aktívan együttműködnek az amerikai kormánnyal, termékeikbe pedig olyan hátsó ajtókat építenek gyárilag, mely megengedi az amerikai titkosszolgálatoknak, hogy otthon érezzék magukat az őket használó rendszerekben. Hogy ez igaz vagy sem, nem tudjuk eldönteni, a kínai kormány azonban igaznak vette és rögtön letiltotta a szóban forgó cégeket.
Kitalált kifogások
Sokkal jobban fáj az amerikai technológiai cégeknek, hogy a kínai kormány a banki IT-ből igyekszik őket kiszorítani különböző előírásokkal. A 22 oldalas előírás szerint a bankoknak technológiát szállító vállalatoknak rendszereik forráskódját át kell adniuk a hatóságoknak, igen komoly és mélyreható auditokon, átvilágításokon kell részt venniük. Továbbá hátsó ajtókat kell építeniük a hardverekbe és szoftverekbe egyaránt, így a kormányzat bármikor behatolhat a rendszerbe. A kínai hatóságok szerint a bankban használatos technológiának biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A cégeknek helyi kutatási-fejlesztési központokat kell működtetniük, a külföldi szakértőknek pedig helyi munkavállalási engedélyt kell beszerezni.
Egy tervezett terroristaellenes törvény további kemény előírásokat tartalmaz. Megköveteli például, hogy a kínai felhasználókkal kapcsolatos adataikat kínai szervereken tárolják. Terrorfenyegetések kiszűréséhez eszközöket kell biztosítaniuk a hatóságoknak a tartalom elemzéséhez, a titkosításhoz használt kulcsokat pedig a helyi biztonsági hatóságokhoz át kell adniuk.
Kína technológiai piacának értéke 450 milliárd dollár. A piacot ismerő kutató cégek szerint 2015-ben a világ IT költéseinek fele (vagyis 50 százaléka) Kínában történik. Így nem csoda, ha az amerikai IT cégek komolyan lobbiznak, elnöki szinten, hogy ezeket a kemény előírásokat törölje el a kínai kormány. Az egyelőre banki szektorra érvényes megszorításokat az elemzők szerint egy tollvonással a többi iparágra is kiterjeszthetik.
Helyi piacokat védik
Az amerikai hatóságok persze másképp látják a dolgokat. Szerintük az előírásoknak az a céljuk, hogy a külföldi technológiai cégeket kinyomva a piacról a helyi gyártókat hozzák előnybe - még akkor is, ha egyes területeken - például szerverek - a kínai gyártók még nem fedik le a teljes portfóliót, és csak alsóbb kategóriás termékeket tudnak gyártani, nem nyugati minőségben.
Az amerikai cégek a kormányzati lobbizás mellett keresik a megfelelés útjait is. Szakértők szerint a cégek kettéoszthatják termékeiket, és egyet speciálisan a kínai piacra fejlesztenek majd ki, a másik pedig marad a világ többi részének. Helyi cégekkel is próbálnak majd szorosabb kapcsolatokat kialakítani, annak ellenére, hogy a múltban a partnerek a megszerzett tudással igen hamar saját vállalkozást indítottak.
Az is biztos, hogy a cégek megosztottak a kínai piacon követendő taktikát illetően - amit a kormányzat ki is használ. Pár évvel ezelőtt hallgatólagos megegyezés volt az amerikai cégek között a helyi adattárolás kapcsán, senki sem felelt meg a kínai előírásoknak. Aztán 2012-ben a Microsoft megadta magát, egy helyi céggel működött együtt, így segítve a helyi ügyfeleit, hogy a törvényi előírásoknak eleget tudjanak tenni. Hamarosan az IBM, Amazon és Apple is követte példáját. Hasonló magatartás várható más területeken is, a hallgatólagos egyezmény addig él majd, míg egyik vállalat be nem adja derekát. És a cikk elején említett 450 milliárd okot figyelembe véve, ez elég hamar bekövetkezhet.
2015. április 17: Olvasom a The New York Times-ban, hogy amerikai nyomásra a kínaiak felmondták a banki IT előírásokról szóló szabályozást. Obama elnök ugyanis hamarosan Kínába látogat, mint ahogy a kínai elnök, Xi Jinping, idén szeptemberben látogat el az Amerikai Egyesült Államokba - történelmi esemény, hisz kínai elnök ott hivatalosan még nem járt. Így a diplomácia nem szeretne ehhez hasonló piszlicsáré ügyekkel foglalkozni. Helyette nem hivatalosan arra ösztönzik a bankokat, hogy csak kínai technológiát vásároljanak.
