A Reuters hírügynökség szerint a német szoftveróriás, az SAP egy okostelefon alkalmazáson dolgozik, mely segítene a migránsok regisztrálásában a német hatóságoknak.

Az alkalmazás használata ingyenes lenne a hatóságoknak és a migránsoknak egyaránt. A Reuters szerint a gyártó a német hatóságokkal tárgyalt, hogy vegyék igénybe ezt az ingyenes lehetőséget.

Németországba az adatok szerint közel 92 ezer bevándorló érkezett meg, miután az ország kinyitotta határait a szír menekültek előtt. A legtöbbje okostelefonnal tartja a kapcsolatot az országban élő rokonokkal és azon tájékozódik a legfrissebb eseményekről.

Az alkalmazás lehetővé tenné a migránsoknak, hogy megadják személyes adataikat, végzettségüket, munkahelyi tapasztalataikat és a német földön élő rokonok adatait - még mielőtt megérkeznének az országba. A német hatóságok számára elérhetővé tennék a regisztráltak adatait, így nyomon tudnák követni, hogy ki van még az országban.

A migránsok nagy része Münchenbe érkezik, ám az ottani hatóságok már felhagytak a bevándorlók regisztrációjával, nem tudják ezt a sziszifuszi munkát ellátni. A becslések szerint idén 800 ezer és egy millió közé teszik a Németországba érkező migránsok számát.

Az SAP belső vállalati hírportálján erről az alkalmazásról nem találtuk meg a hírt, az Apple AppStore-jában az SAP keresőszóra kiadott 641 találat között az első százban sem leltünk hasonló app-ot.

Ha megkérdezzük az embereket, akkor mindenki tudja hogy néz ki egy sikeres IT start-up alapítója: a húszas éveiben lévő fehér férfi, aki gyermekkorát számítógépen játszva töltötte a pincében és később kimaradt az egyetemről, hogy milliárdos vállalkozóvá váljék.

Ez a leírás jól illik Mark Zuckerberg-re, Steve Jobs-ra vagy Bill Gates-re. Csupán egy gond van mindezzel: ők jelentik a kivételt.

Őket kirúgnák

A kaliforniai egyetem kutatóinak adatai szerint a legtöbb, pénzügyi támogatásban részesített technológiai cég alapítójának eléggé unalmas az önéletrajza. Az átlagos alapító 38 éves, mesteri képzéssel rendelkezik és 16 évnyi munkatapasztalata van. Azonban, ha egy ilyen jellemzőkkel bíró cégalapító kopogtatna a befektető ajtaján, ő nagy valószínűséggel nem járna sikerrel. A befektetők ugyanis ismerősöktől fogadnak el tanácsokat, és nagy mértékben megérzésükre hagyatkoznak, mikor egy-egy támogatásról döntenek.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők komoly lehetőségeket hagynak ki. A kutatók a felméréseik adataira hagyatkozva ők maguk próbálják megtalálni azokat a tehetséges embereket, akiknek egy-egy kiváló ötletéből milliárdos cég születhet. Profilokat alakítanak ki, és ezen profilok alapján igyekeznek felkeresni és megismerni azokat a jelölteket, akik később saját technológiai céget alapítanának. (Valószínű, hogy nem igazán találnak ötlettelen embert, a Szilícium völgyben minden programozó arról álmodik, hogy egy nap saját vállalkozását vezeti.)

A sikeres cégalapítók jellemzői

A kutatás pár érdekes következtetést is kimutatott: míg a jelenlegi cégalapítóknak csupán 12 százaléka nő, a sikeres alapítók jellemzőiből kiindulva a megtalált potenciális cégalapítóknak 20 százaléka tartozik a gyengébbik nemhez. A jelenlegi cégalapítók esetében csupán 53 százalékuknak van technológiai hátterük, vagyis nem kell számítástechnikát végezni, hogy ezen a területen jók legyünk. Az átlagos alapítónak egyetemi végzettsége van, felsőfokú tanulmányaikat abbahagyók statisztikailag elhanyagolható mértékben vannak jelen közöttük. Az átlagéletkor 38 év. A pénzügyi alapok által már támogatott vezetők 38 százaléka pedig 40 év feletti.

 Az adatok (nem túl meglepően) továbbá kimutatták, hogy ha valaki már dolgozott egy olyan cégnél, melyet befektetők támogatásával egy jó ötletre alapozva építettek naggyá, akkor ő nagy valószínűséggel saját vállalkozásba kezdene.

Az Apple Pay úgy látszik meghozza a várt hatást, és a többi nagy szolgáltató (mint például Samsung) mellett a Google is bejelentette saját mobilfizetési megoldását. Az Android Pay - ahogyan az neve is mutatja - az Android operációs rendszerrel felszerelt okostelefonokon működik.

A rendszert online vagy valós boltban történő vásárláskor lehet használni. A legfrissebb Andoid operációs rendszert futtató mobiltelefonos alkalmazásnak meg kell adni a Visa, MasterCard, American Express vagy Discover kártyák adatait. Fizetéskor pedig a telefont csupán közel kell vinni a kártyaolvasó terminálhoz, és a tranzakció már meg is történt. Az Apple Pay fizetési megoldástól eltérően az Android Pay-t már eleve úgy találták ki, hogy az a különböző boltok, áruházláncok hűségprogramjaival, pontgyűjtő programjaival együtt működjön.

Noha a hivatalos Google Blog nem írja, hogy csak NFC-s telefonokkal működne a szolgáltatás, a fizetés módjának leírásából lehet arra következtetni, hogy csupán NFC-s készülékkel működik a szolgáltatás :-D . Azonban a legtöbb Android csúcskészülék már NFC lapkával felszerelt, a középső kategóriásokból is egyre több telefon technikai specifikációjában találjuk meg ezt a chipet, így nem kell siránkozzunk, hogy kevés az NFC-s és Androidos készülék. Tulajdonképpen ez sokkal több készüléken működik majd, mint az Apple vagy Samsung Pay.

A Google Wallet nevű, már több ideje működő szolgáltatását is újra feltalálja a Google, és felhasználók közötti gyors pénzátutalási szolgáltatást épít ki belőle.

Mint minden technológiai újdonság, ez is egyelőre az Amerikai Egyesült Államokban fog működni.

Ha hasonló hírre van szükséged céges oldaladon, akkor itt olvashatod el, mi hajt engem, hogy hasonló híreket írjak, hogyan dolgozom és mennyiért teszem mindezt. 

Lassan egyszerűbb lesz azokat a területeket felsorolni, ahol a Google nem jelent meg egy innovatív, érdekes és a bevett szokásokat felülíró megoldással. A legújabb megcélzott terület a mobilszolgáltatás, ami a helyi kötöttségek miatt egyelőre csak az Amerikai Egyesült Államok lakosainak elérhető.

A virtuális mobilszolgáltatás neve Project Fi, és már április közepén bejelentették indulását. Ha már van egy Google Nexus 6-os telefonunk vagy tervezünk vásárolni egyet, akkor igénybe vehetjük a 20 dollárnál (kb. 5600 forint) kezdődő szolgáltatást. Ehhez érdemes azonban amerikai címmel is rendelkezni.

Ok 1: olcsó

Ezért az 5600 forintért korlátlan belföldi beszélgetési, SMS-küldési, nemzetközi SMS-küldési lehetőséghez juthatunk. Az internetcsomag díjazása eléggé egyszerű: 10 dollár / minden 10 gigabyte. Ám a trükk ezután következik: a Google ugyanis csak a ténylegesen elhasznált adatmennyiséget fizetteti ki velünk, ha a 10 gigabyte-ból megmarad 5, akkor 5 dollárt jóváírnak a következő havi számlán.

Ok 2: adatspórlós

Az adatok spórlásánál az is segít, hogy a Sprint és T-Mobile hálózatán felül a szolgáltató a szerződött közel egymillió wi-fi hálózatot is használja: ha választani kell, a gyorsabb adatátvitelt nyújtó szolgáltatás lesz az elsődleges. Így ha otthon, irodában, kávézóban, vezeték nélküli internettel sűrűn ellátott területen vagyunk, akkor az adatforgalom számláló nem pörög, csak a mobilszolgáltató hálózatán átmenő adatforgalmat veszi figyelembe a Google. 

Ok 3: nincs roaming-díj

De a meglepetéseknek még nincs vége. A szolgáltatás további 120 országban használható extra költségek nélkül. Vagyis roaming díj nélkül. (Amerika és EU között még 2016-tól is lesz roaming költség).

Ok 4: alacsony percdíj, illetve ingyenes hívás

A hívások 20 centbe kerülnek (kb. 56 forint), ha mobil szolgáltató hálózaton keresztül történik a hívás, és változó, ha wi-fin (például ha a Project Fi előfizető Magyarországon tartózkodik amerikai számokat ingyenesen hívhat, francia mobil 3,8 centért percenként, ami kb. 10 forint). A szolgáltatással azokat a kapcsolatainkat is hívhatjuk - ingyen, illetve adatforgalmat generálva mobilhálózaton -, akik a Google Hangouts szolgáltatást használják.

A Google-tól megszokott módon a szolgáltatásra az érdeklődők előzetesen regisztrálhatnak, és a sajtóban megjelent hírek szerint a most jelentkezőkkel nyáron veszik fel a kapcsolatot. A szerződésnél nincs hűségidő és egyéb megkötés, meglévő mobilszámot pedig lehet hordozni.

Ok 5: a piacvezető Androidon használható

Ja és igen, a szolgáltatást a Google Nexus 6 készülékkel lehet csak igénybe venni, ehhez egy speciális SIM kártyát biztosít a Google, mellyel a rengeteg sok hálózatra mind-mind fel lehet jelentkezni. Ha valaki nagyon elszánt, van amerikai címe és Nexus-ban nem gondolkodik, azt is kipróbálhatja a lehetőséget a Google Hangouts szolgáltatással egyetemben egy Androidos készüléken vagy SIM kártyás tableten.

Én már nagyon várom azt a percet, mikor  Magyarországon is megjelenik ez a szolgáltatás. És te?

Update: Elfelejtettem beírni, hogy a Google-tól megvásárolható Nexus 6-os természetesen hálózatfüggetlen telefon lesz. Most pótoltam.

Gyárilag építettek hátsó ajtókat az amerikai cégek informatikai termékeikbe, a kormány titkosszolgálatával együttműködve - állítólag. Cserébe most Kína azt kéri, a banki szektor által használt informatikai eszközökhöz közvetlen hozzáférést biztosítsanak a gyártók. A nagy cégeknek 450 milliárd okuk van a kínai kívánságnak eleget tenni.

Míg régen a COCOM-lista a nyugat technológiát védelmezte a nem baráti kommunista országok kíváncsisága elől, addig a kínaiak egy olyan listát állítanak elő, mely az államigazgatás számára engedélyezett gyártók névsorát tartalmazza. Az idén februárban frissített listáról olyan nevek kerültek le, mint Cisco vagy Apple. De nem szerepel rajta a Symantec vagy a szoftvereket gyártó Citrix System sem vagy a legendás McAfee. A hatóságok már tavaly nyár óta nem vásárolhatják meg a Microsoft Windows operációs rendszer legújabb verzióját. (Meg kell jegyezni, hogy amerikai cégeknél a mobilhálózatokat gyártó kínai Huawei van tiltólistán, kémkedés miatt.)

A lista egyébként Edward Snowden kiszivárogtatása miatt frissült idén februárban. A volt titkos szolga szerint ugyanis az amerikai technológiai cégek aktívan együttműködnek az amerikai kormánnyal, termékeikbe pedig olyan hátsó ajtókat építenek gyárilag, mely megengedi az amerikai titkosszolgálatoknak, hogy otthon érezzék magukat az őket használó rendszerekben. Hogy ez igaz vagy sem, nem tudjuk eldönteni, a kínai kormány azonban igaznak vette és rögtön letiltotta a szóban forgó cégeket.

Kitalált kifogások

Sokkal jobban fáj az amerikai technológiai cégeknek, hogy a kínai kormány a banki IT-ből igyekszik őket kiszorítani különböző előírásokkal. A 22 oldalas előírás szerint a bankoknak technológiát szállító vállalatoknak rendszereik forráskódját át kell adniuk a hatóságoknak, igen komoly és mélyreható auditokon, átvilágításokon kell részt venniük. Továbbá hátsó ajtókat kell építeniük a hardverekbe és szoftverekbe egyaránt, így a kormányzat bármikor behatolhat a rendszerbe. A kínai hatóságok szerint a bankban használatos technológiának biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A cégeknek helyi kutatási-fejlesztési központokat kell működtetniük, a külföldi szakértőknek pedig helyi munkavállalási engedélyt kell beszerezni.

Egy tervezett terroristaellenes törvény további kemény előírásokat tartalmaz. Megköveteli például, hogy a kínai felhasználókkal kapcsolatos adataikat kínai szervereken tárolják. Terrorfenyegetések kiszűréséhez eszközöket kell biztosítaniuk a hatóságoknak a tartalom elemzéséhez, a titkosításhoz használt kulcsokat pedig a helyi biztonsági hatóságokhoz át kell adniuk.

Kína technológiai piacának értéke 450 milliárd dollár. A piacot ismerő kutató cégek szerint 2015-ben a világ IT költéseinek fele (vagyis 50 százaléka) Kínában történik. Így nem csoda, ha az amerikai IT cégek komolyan lobbiznak, elnöki szinten, hogy ezeket a kemény előírásokat törölje el a kínai kormány. Az egyelőre banki szektorra érvényes megszorításokat az elemzők szerint egy tollvonással a többi iparágra is kiterjeszthetik.

Helyi piacokat védik

Az amerikai hatóságok persze másképp látják a dolgokat. Szerintük az előírásoknak az a céljuk, hogy a külföldi technológiai cégeket kinyomva a piacról a helyi gyártókat hozzák előnybe - még akkor is, ha egyes területeken - például szerverek - a kínai gyártók még nem fedik le a teljes portfóliót, és csak alsóbb kategóriás termékeket tudnak gyártani, nem nyugati minőségben.

Az amerikai cégek a kormányzati lobbizás mellett keresik a megfelelés útjait is. Szakértők szerint a cégek kettéoszthatják termékeiket, és egyet speciálisan a kínai piacra fejlesztenek majd ki, a másik pedig marad a világ többi részének. Helyi cégekkel is próbálnak majd szorosabb kapcsolatokat kialakítani, annak ellenére, hogy a múltban a partnerek a megszerzett tudással igen hamar saját vállalkozást indítottak.

Az is biztos, hogy a cégek megosztottak a kínai piacon követendő  taktikát illetően - amit a kormányzat ki is használ. Pár évvel ezelőtt hallgatólagos megegyezés volt az amerikai cégek között a helyi adattárolás kapcsán, senki sem felelt meg a kínai előírásoknak. Aztán 2012-ben a Microsoft megadta magát, egy helyi céggel működött együtt, így segítve a helyi ügyfeleit, hogy a törvényi előírásoknak eleget tudjanak tenni. Hamarosan az IBM, Amazon és Apple is követte példáját. Hasonló magatartás várható más területeken is, a hallgatólagos egyezmény addig él majd, míg egyik vállalat be nem adja derekát. És a cikk elején említett 450 milliárd okot figyelembe véve, ez elég hamar bekövetkezhet.

2015. április 17: Olvasom a The New York Times-ban, hogy amerikai nyomásra a kínaiak felmondták a banki IT előírásokról szóló szabályozást. Obama elnök ugyanis hamarosan Kínába látogat, mint ahogy a kínai elnök, Xi Jinping, idén szeptemberben látogat el az Amerikai Egyesült Államokba - történelmi esemény, hisz kínai elnök ott hivatalosan még nem járt. Így a diplomácia nem szeretne ehhez hasonló piszlicsáré ügyekkel foglalkozni. Helyette nem hivatalosan arra ösztönzik a bankokat, hogy csak kínai technológiát vásároljanak.

Ha nem akarjuk azt érezni, hogy ugyanarra a megbeszélésre járunk már húsz éve, akkor érdemes megfogadni Bob Sutton, a Stanford Egyetem professzorának tanácsait.

Nem először fordult már elő életemben, hogy két-három órát is eltöltöttem egy megbeszélésem, majd onnan azzal a kérdéssel jöttem el, hogy mit is beszéltünk meg itt? Milyen döntést hoztunk? Majd emailen, telefonon további egyeztetések sorozata következett, amíg végre meg nem oldottuk a szóban forgó kérdést.

Sokkal rosszabbul járt például az a nagyvállalati vezető, akinek az volt a benyomása, hogy húsz éve ugyanarra a megbeszélésekre jár. Minden alkalommal ugyanazok a kérdések, problémák merülnek fel, és úgy tűnt, hogy soha sem jutottak előre. A megbeszéléseken mindenki okosakat mondott, de okos cselekedetek nem követték a találkozót.

Bob Sutton szerint két dologra összpontosítva hatékonyak lehetünk a megbeszéléseken: a találkozó végén összegezni kell, hogy milyen döntések születtek és azt is el kell határozni, hogyan kommunikáljuk azokat.

Triviálisnak tűnhet, hogy összegezni kell, milyen döntések születtek a találkozón, de rendkívül fontos. Noha mindenki ugyanazon a megbeszélésen van, másképp értelmezhetjük az ott elhangzottakat, másképp emlékszünk arra, mit is határoztunk el.

Például, valaki azt mondhatja: a mai megbeszélésen az a döntés született, hogy 100 ezer forintot költünk Google hirdetésre. Közben az igazi döntés az volt: megvizsgáljuk, van-e értelme 100 ezer forintot Google hirdetésre költeni, eléggé keresőoptimalizált weboldalunk vagy erősíteni kell ezen a téren. Vagyis a döntéshez további információ szükséges, ezt pedig valakinek a feladata felkutatni.

A döntéseket kommunikálni kell. Meg kell ismertetni az érintettekkel, mi a feladatuk ezzel kapcsolatban, ez hogyan befolyásolja cégünk életét. Azt is érdemes ismertetni, miért ezt a döntést hoztuk, milyen célokat szolgál a döntés.

Tehát a találkozó végén ne feledjük el: kérdezzük meg (még talán önmagunktól is) született a mai napon döntés, és ha igen, akkor hogyan kommunikáljuk azokat.

A hír a következő tevékenységben érdekelt céges blogon állja meg a helyét: tanácsadás, start-up, szervezetfejlesztés, coach. Ha hasonló hírre van szükséged, akkor itt olvashatod el, mi hajt engem, hogy hasonló híreket írjak, hogyan dolgozom és mennyiért teszem mindezt.

Már nemcsak a titkosszolgálatok kiváltsága az adatlopás, betörés különböző rendszerekbe, csip-csup jelszavak és honlapfeltörésekre találhatunk képzett hackereket a tavaly indult Hacker’s list nevű weboldalon.

Egy szülő - aki egyébként érvényes postai címét is megadta az oldalon - 500 dollárt fizetne azért, hogy valaki megszerezze gyermeke Facebook jelszavát. Azt írja, nem szeretne semmit megváltoztatni a Facebook oldalon, csak szeretné látni, miket tevékenykedik gyerkőce a közösségi oldalon.

Egy ugyancsak teljes címmel regisztrált másik felhasználó több weboldalt töröltetne a legnagyobb keresőoldalak találati listájából, mert azokon számára előnytelen megjegyzések születtek. Ezért akár 5000 dollárt is hajlandó fizetni. Projektjére már öten is jelentkeztek, vagyis licitáltak.

A törvényesség mezsgyéjén egyensúlyozó Hacker’s list nevű weboldalon szép számmal találhatóak ehhez hasonló feladatok. Leggyakrabban volt barátok, szeretők levelezésébe szeretnének belátni a feladatokat listázók. De komolyabb megbízatásokra is akadtunk: egy olasz megrendelő például konkurenciától lopatna el egy szoftvert.

A megbízatások, ahogy a feladatok elvégzése is névtelenül történnek - annak ellenére, hogy regisztrációkor érvényes postai címet kér a weboldal üzemeltetője. A weboldal díjat számol fel minden elvégzett feladatért. A két fél közötti kifizetések esetében pedig harmadik félként vállalja, hogy letétben megőrzi a pénzt. Majd amikor mindkét fél elégedetten nyilatkozott arról, hogy megtörtént a munka, kifizeti az illetékesnek. És ahogy azt a közösségi oldalaknál megszokhattuk, a hacker tevékenységét lehet pontozni, az elvégzett munkáról véleményt írhatnak a megbízók.

Persze, kérdés, hogy a hatóságok mennyi ideig tolerálják az oldal működését. Más jelszavait és azonosítóit ellopni törvénytelen, azonban a weboldal csupán közvetítőként működik. Az Új-Zélandon bejegyzett szolgáltatás alapítói sem állnak a nyilvánosság elé. Annyit árultak el magukról, hogy hárman indították az oldalt, és hogy minden, oldalra regisztrált hackert próbálnak ellenőrizni, kiszűrik a dilettánsokat, a csalókat. Ez a próbálkozás eléggé gyatra, mert énmagam is hackerként regisztráltam az oldalra, de senki sem keresett meg, hogy tesztelje tudásomat.

Az egyik tulajdonostárs hackernek vallja magát, a másik két alapító között egy ügyvédet és egy cégvezetőt találhatunk - tipikus üzleti felállás. A weboldalt és az üzleti modellt is igyekeztek úgy felállítani, hogy az lehetőleg törvényes legyen.

Hasonló oldalak több ideje már működnek, ám azok legalább próbálják a törvényesség álcáját jobban megtartani. A NeighborhoodHacker.com weboldal például az etikus hackereket képviseli. Az minősül etikus hackernek, aki az adott cég, magánszemély megbízásából azért tör be egy rendszerben, hogy feltárja az adott cég tulajdonában lévő rendszer hiányosságait.

A hír a következő tevékenységben érdekelt céges blogon állja meg a helyét: tanácsadás, it-biztonság, start-up, IT, hacker. Ha hasonló hírre van szükséged, akkor itt olvashatod el, mi hajt engem, hogy hasonló híreket írjak, és mennyiért.  

Nincs az az IT biztonság a világon, mely megakadályozhatta volna a Sony elleni kibertámadást. Főleg ha az a támadó pénzt és energiát nem sajnáló Észak-Korea. Ennek hatására 2015 az IT biztonság éve lesz.

Már tavaly meg szerettem volna írni a Sony elleni kibertámadásról a véleményemet, de valahogy úgy éreztem, ebben az esetben, jobb várni, míg minden adat a helyére kerül. És igazam volt, a Sony mégis bemutatta a megzsarolt mozifilmet, pénzt is kezd rajta keresni, talán többet is, mint amit a nem kívánt és kért ingyenreklám nélkül elért volna, és mint a mesében, a tettes is elnyerte méltó büntetését.

Poros Blackberry-k
De vegyük sorjába: hálaadás ünnepe előtt három nappal, november 24-én a Sony Pictures is egy nyugodt, karácsony előtti hét elé nézett. Az alkalmazottak számára is nyugodtan indult a nap, ám kávé után, bekapcsolva számítógépüket Michael Lynton, a stúdió ügyvezető igazgatójának fura fényképe nézett rájuk, melyen a nyak és a fej nem találkozott egymással. A számítógépes rendszereket azonnal lekapcsolták, és a Sony digitális kőkorszakba lépett vissza. A raktárakból elővettek tucatnyi poros Blackberry-t, és az ügyvezetők azon tartották egymással a kapcsolatot.

A Sony igencsak karcsú IT-s személyzete megkezdte a kárfelmérést és a visszaállítást. (Egy netes komment a csökkentett létszámú IT-s csapatot tartja a hiba forrásának.) Sokan közülük napokig el se hagyták az irodát és pizzafutárok kegyeinek köszönhetően éltek. A munka és erőfeszítések ellenére a Sony nem tulajdonított túl nagy jelentőséget az eseménynek, és első sajtóközleményük is csak annyit mondott, hogy egy IT problémát vizsgálnak (nem csodálkoznék, ha a “we are investigating an IT matter" rövid mondat azóta a rendszergazdák szitokszavává vált).

Adatok szabadon
A rendszereket feltörték, ellopták a gépeken tárolt bizalmas adatokat, levelezést, bérezési adatokat, kész filmeket (összesen ötöt), alkalmazottak személyes adatait (adószámmal, lakcímmel, mindennel együtt) és látogatottság optimalizálására (olvasd, minden áron növelésére) utazó weboldalaknak küldték el, akik gondolkozás nélkül elérhetővé tették őket (ez egy másik cikk témája, hogy ezen oldalak üzemeltetői ismerik esetleg a médiaetika kifejezést.

Egy héttel a támadás első jeleinek felfedezése után kezdte a Sony megérteni, hogy komoly dologgal állnak szemben. Az FBI nyomozói elárasztották a Sony irodáit. Szervereinek 75 százalékát tönkretették. Információ hegyek kerültek idegen kézre. A közösségi oldalak felhasználói hetekig csámcsogtak a lopott adatokon. Fájlmegosztókról letölthette őket bárki - míg a Sony határozott fellépése és perrel való fenyegetése le nem állította őket.

Terrorfenyegetés
Mindeddig egyetlen utalás sem volt a The interview filmre, és csak gyanakodtak, hogy az észak-koreai diktátor meggyilkolásából komédiát faragó film miatt orrolhattak meg. Az észak-koreai hatóságok még júniusban foglaltak hivatalosan állást, könyörtelen és határozott ellenintézkedéseket ígérve, ha az amerikai kormány nem állítja le a mozival kapcsolatos terveket. A stúdióba a támadás előtt, november 21-én érkezett egy zsaroló levél, mely figyelmeztetett a küszöbön álló eseményekre - a Béke Őrzői (Guardians of Peace) nevű csoport üzenete nem váltotta ki az elvárt hatást szerintem hetente kapnak hasonló emaileket a Sony-nál).

December 16-án azonban a támadók nevén nevezték a gyermeket. A The Interview film bemutatójára igyekvőket pedig a 2001. szeptember 11-i eseményeket felemlegetve igyekeztek távol tartani. A fenyegetés hatására a mozik 80 százaléka kihátrált a tervezett bemutató elől. A Sony újabb PR hibát követett el, nyilatkozatában azt sugallta, hogy a filmet soha se mutatják be, nem említvén az alternatív disztribúciós lehetőségeket - online premier, on-demand értékesítés. 

Nem kért publicitás
Az amerikai kormány, maga az amerikai elnök, Hollywood élesen reagált a Sony döntésére, mondván, fenyegetésnek nem adunk teret. Az elnöki reakció is segített meggyőzni a kisebb mozikat, az online platformokat, hogy a tervek szerint karácsonykor mutassák be a filmet. 311 mozi, a Google, Microsoft (Xbox platformján keresztül) játszotta a filmet, az első négy napban 15 millió dollár bevételt generálva - köszönhetően a nem kért és kívánt publicitásnak is.

Az FBI és az amerikai kormány is egyértelműen az észak-koreai kormányt nevezték meg felelősnek. Szerintük a támadók digitális technológia segítségével ellopták egy adminisztrátor jelszavát és azonosítóját, behatoltak a rendszerbe és ellopták el az adatokat. A használt alkalmazás a Dark Seul csoportra utalt. Észak-Koreát virtuálisan megbüntették, a pár száz internetkapcsolattal rendelkező országban a kormányzati hivatalnokok több napig nem tudtak internetezni, túlterheléses támadással vágtak vissza.

Sok a piaci rés
Ám a folyosói pletykák szerint egy Sonyra berágó belsős ember felelős az egész dologért. Többen egy hatfős csoportot azonosítottak. És ilyen esetben nincs az az IT biztonsági megoldás, és az a pénz, mely megállíthatta volna a támadást. Hiszen egy elégedetlen alkalmazott vagy egy megvásárolt alkalmazott ellen nincs mit tenni. Egyelőre.

Az IT biztonságra ezentúl is lesz kereset, az események hatására, a folyamatos adatlopások hírére fokozottan. Az is tény, hogy még mindig van betölthető piaci rés ezen a téren. Szívesen látnék egy olyan megoldást, mely óriási adatbázisok másolgatásának megkezdésekor figyelmeztetést küld több embernek. Vagy egy olyat, mely a banki felhasználói szokásokat figyelő és kirívó esetben jelzést adó megoldáshoz hasonlóan jelez, ha egy cégnél szokatlan IT-s tevékenység folyik. Sok magyar cég, start-up a biztonságra alapozza piaci sikerét - hogy csak a magyar Balabit-et vagy a frissen indult Tresorit-et említsem. A 2015-ös év a biztonság éve lesz.

A Sonynál másfél hónappal az adatlopás után mg mindig új rendszereket állítanak hadrendbe, nyalogatják a sebeket, foltozzák a rendszereket - remélhetően a most már megfelelő módon megerősített IT biztonsági csapat segítségével.

2015. január 5., update: Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan Észak-Koreát tartja felelősnek a Sony-t ért támadásért, a büntetés pedig további szankciók elrendelése. Az eddigiek a koreai ország nukleáris programját érintik, a mostaniak többek között Észak-Korea fegyverkereskedelmére, hírszerzésére vonatkoznak. Szakértők szerint a szankciók csupán jelzés értékűek, mérhető hatást nem váltanak ki, miután Észak-Korea évtizedek óta  elszigetelten létezik.

A hír a következő tevékenységben érdekelt céges blogon állja meg a helyét: tanácsadás, it-biztonság, start-up, IT, filmforgalmazás. Ha hasonló hírre van szükséged, akkor itt nézheted meg, milyen tarifával dolgozom. 

Egy megbeszélésen nem a legjobb ötlet, hanem a leghangosabb ember a győztes. Ha valóban jó ötleteket szeretnél vállalkozásod fejlesztéséhez, akkor minden ötletet meg kell hallgatni.

A véget nem érő megbeszéléseken sajnos nem a legjobb ötlet, hanem a leghangosabb ember, a mindenkit lehengerlő gőzmozdony véleménye győz. Ott van az erőteljesen hangoztatott vélemény, és ott van a többi munkatárs, aki vele egyetért - mert már frusztrálja a véget nem érő találkozó, mert már nincs kedve az egészhez, vagy mert nem mer ellentmondani felettesének, az okok nem is nagyon számítanak.

Azzal nem oldjuk meg a dolgot, ha elvesszük a szót a leghangosabb embertől. Mindenkit be kell vonni az ötletelésbe, hogy minden egyes gondolat megszülethessen, hogy meg lehessen beszélni azokat.

A The New York Times hasábjain Phil Gerbert, az IBM design csapatának vezetője osztotta meg a sikeres ötletbörzével kapcsolatos tapasztalatát, és igazán érdekesnek találtam a módszert. A szakembert két éve bízták meg az IBM formatervező csapatának vezetésével, ám korábban pár fős start-upokkal is foglalkozott.

Tapasztalata szerint a jól összeszokott csapatoknál az embereknek sikerül annyira megszervezni munkájukat, hogy esetükben a leghangosabb már nem tud érvényesülni, és így minden ötlet terítékre kerül. A folyamatosan változó szervezeteknél, a frissen induló vállalatoknál, a bővülő cégeknél, ahol a csapattagokat folyamatosan változtatják, nos ott ez már problémát okoz.

Phil Gerbert ötletbörzés módszeréhez csupán egy toll és egy post-it jegyzettömb szükséges. A csapattagokat egy terembe ültetik, ahol a vezető egy rövid ismertetőt tart az ötletelés témájával kapcsolatban. Ezután mindenki csöndbe marad, ötleteiket, gondolataikat egy jegyzetlapra írják le. Egy lapra egy ötlet mehet. És senki sem beszélhet.

Ezután az emberek felragasztják ötleteiket táblára, vagy egyszerűen leteszik az asztalra, hogy mindenki lássa őket. Továbbra sem beszél senki, nem bíráljuk egyik vagy másik ötletet. A lényeg, hogy minden ötlet nyilvánosságra kerüljön.

Majd mindenki hátralép. A vezető csoportosítja az ötleteket, mindenki megnézi magának őket, elgondolkodnak rajtuk, és elhagyják a termet. Vagy az épületet. A brainstroming, az ötletek megbeszélése, a kifejtés online, interneten, csoportmunkát lehetővé tevő alkalmazás segítségével folytatódik. Így azokat az ötleteket rivaldafényt kaphatnak, melyek gazdái nem annyira hangosak, és jobban ki tudják fejezni magukat az online térben.

A csoport visszatér a teremben - percekkel vagy napokkal az ötletek felvázolása után, nem is fontos. És hozhatnak magukkal újabb ötleteket is. Így minden ötletet megismerhet, megtárgyalhat a csapat. Valójában ezzel az eszközzel minden egyes ötletnek egyenlő esélyt adunk, hogy egyáltalán a felszínre kerülhessen. És így lehetünk biztosak abban, hogy nem a leghangosabb, hanem a legjobb ötlet győz.

A hír a következő tevékenységben érdekelt céges blogon állja meg a helyét: tanácsadás, start-up, szervezetfejlesztés, coach. Ha vállalkozásodnak hasonló hírre van szüksége, rendszeresen, akkor itt nézheted meg, milyen tarifával dolgozom. 

A 3D nyomtatók világában szinte semmi sem lehetetlen, a legújabb Foodini-nek keresztelt géppel ehető pizzát, csokit, hamburgert netán az oly divatos adventi vásárra egy mézeskalácsot is nyomtathatunk (vagy a lenti képen látható csoki karácsonyfát).

A mai világban szinte mindent nyomtatni lehet, erre a legjobb példa a Natural Machines nevű cég Foodini ételnyomtatója. 

Foodini nem különbözik túlságosan az átlagos 3D nyomtatótól, csupán nem műanyagot, hanem minden más, ehető élelmiszer alapanyagot használ nyomtatáshoz. Ha például darált húst teszünk a géppel együtt érkező tubusokba, akkor csigaformájú kis hamburger alaphúst tud nyomtatni - a formát természetesen a számítógépes szoftverben határozhatjuk meg.

Ha nem szeretnénk az alapanyagokkal macerálni, akkor nemcsak gépet, hanem az ehető alapanyagokat tartalmazó tubusokat is meg lehet rendelni a gyártó cégtől. Melyek nem tartósítószerrel túlzsúfolt anyagokat tartalmaznak, hanem frisset - így öt nap alatt el kell őket fogyasztani.

Foodini jelenlegi kidolgozottságában csak a kész alapanyagokat rakja össze, ahhoz, hogy az ételt meg is tudjuk enni, meg is kell azt sütni-főzni. Azt ígérik, hogy a továbbfejlesztett modellek már beépített sütőt is tartalmaznak majd. A gép drága (15 ezer dollár, 3,6 millió forint), így első körben vendéglőknek érné meg beruházni egy 3D ételnyomtatóba. Terveik szerint az otthoni felhasználásra szánt nyomtatónak az ára ezer dollár (245 ezer forint) lenne, ezt a modellt még ki kell fejleszteni.

Főzni azért a legtöbben tudunk, de lássuk be, nem mindenkinek olyan a kézügyessége, hogy bonyolultabb díszítésekkel, ételformákkal meg tudjon birkózni. Az ételnyomtató ezen a területen tud leginkább segíteni, hisz csak a képzeletünk - no meg az internetről letölthető minták - szabna csak határt a megvalósítandó formáknak. Az oly népszerű adventi vásárokra meg igazán szemkápráztató (és a többi anyuka irigységét felkeltő) mézeskalácsot tudunk majd készíteni.

A hír a következő tevékenységben érdekelt céges blogon állja meg a helyét: 3D nyomtató, technológia, konyhagépek, FMCG, életmód, helyes táplálkozás. Ha vállalkozásodnak hasonló hírre van szüksége, rendszeresen, akkor itt nézheted meg, milyen tarifával dolgozom.